binkylulu.com
Brüsszeli nyilatkozók szerint nincs összefüggés a kettő között.
Az Európa Unión belüli élénk kereskedelem óhatatlanul számos kifizetetlen számlát, vitatott, vagy akár nem vitatott követélést is eredményez. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában azt a kérdést járja körül, hogy ilyenkor mi a teendő, melyik bírósághoz forduljon a hitelező, melyek a leghatékonyabb eszközök arra, hogy követeléseiket a hitelezők eredményesen behajtsák? Dr. Bayer Andrea kifejtette: manapság sok esetben az Európa Unión belüli határokon átnyúló ügyekben, tehát olyan esetekben, amikor legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel/székhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel, a hitelezők választhatnak különféle európai eljárások vagy az adott saját nemzeti eljárások közül. A határon túli adósságbehajtást lehetővé tevő számos uniós eszköz közé tartozik például a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat, az úgynevezett európai fizetési meghagyásos eljárás, vagy az úgynevezett kis értékű követelések európai eljárás.
Ráadásul a közeljövőben még bővül a kör: 2017 januárjában, a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárása lép hatályba, amely az adós más tagállamokban lévő bankszámlái azonnali zárolását teszi majd lehetővé. Brüsszel I. rendelet A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: az adott ügyben eljáró bíróság joghatósága megállapításának egyik jogalapja az úgynevezett "Brüsszel I. " rendelet (a Tanács 44/2011/EK rendelete. A rendelet szerint bármely tagállamban hozott bírósági határozatot, például azt, amelyben az adós tartozását megállapították, külön eljárás nélkül, automatikusan el kell ismerni a másik tagállamban "Határozat" alatt egyébként valamely tagállam bírósága által hozott bármely határozat értendő, elnevezésére való tekintet nélkül, beleértve az ítéletet, a végzést, a fizetési meghagyást vagy a végrehajtási intézkedést is. A "külön eljárás nélkül" azt jelenti, hogy a külföldi határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.
"Amennyiben a Bizottság – egy program végrehajtását megelőzően vagy a végrehajtása során – úgy ítéli meg, hogy a Chartával összefüggő engedélyezési feltételek nem teljesülnek, a kapcsolódó kiadások nem téríthetők meg" – írja Nicolas Schmit levelében. Ugyanilyen okokból fenyegeti pénzügyi szankció például azokat a lengyel régiókat is, amelyek "LMBTIQ ideológiától mentesnek" nyilvánították magukat. Brüsszel tavaly hat lengyel várostól már megvont támogatásokat 5 és 25 ezer euró értékben a diszkrimináció tilalmának megszegésére hivatkozva. Az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy a homofób magyar jogszabályok bármilyen módon veszélyeztethetik-e az EU pénzügyi érdekeit is, ami maga után vonhatja az ugyancsak pénzmegvonással járó jogállamisági eljárás elindítását. A közösségi büdzsé védelmében született és január óta hatályban lévő uniós rendeletet eddig még alkalmazták. Az első hivatalos értesítéseket néhány héten belül kaphatják meg az érintett tagországok. Nicolas Schmit válaszában nem tesz említést a 2500 milliárd forintos helyreállítási pénzről folyó tárgyalásokról, amelyekről fideszes politikusok azt állítják, hogy a "gyermekvédelmi törvény" miatt rekedtek meg.
Ezek közé tartozik például, A jogállami rendelet csak azokra a normaszegésekre vonatkozik, amelyek az EU pénzügyi támogatásainak a felhasználásával kapcsolatosak, a független média vagy a civilek elleni kormányzati támadások nem tartoznak ezek közé.
Az Európai Bizottság (EB) szerdán több ügyben is kötelezettségszegési eljárás indításról döntött Magyarország kapcsán. A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a brüsszeli bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. A bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak és további 8 tagállamnak, hogy hiánytalanul ültessék át nemzeti jogrendjükbe a sugárterheléssel kapcsolatos alapvető biztonsági előírásokról szóló uniós irányelvet. (Felszólító levelet küldtek Belgium, Ausztria, Spanyolország, Észtország és Magyarország, továbbá indokolással ellátott véleményt Málta, Portugália, Ciprus és Görögország számára. ) A tagállamoknak 2018. február 6-ig kellett átültetniük az irányelvet, ám ez nem történt meg teljeskörűen. A 2013/59/Euratom irányelv korszerűsíti az uniós sugárvédelmi jogszabályokat: alapvető biztonsági előírásokat határoz meg a munkavállalók, a lakosság és a betegek ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelme érdekében.
Az európai végrehajtható okirat olyan tanúsítvány, amely alapján a nem vitatott követelésekre vonatkozó határozatokat, bírósági egyezségeket és közokiratokat közbenső eljárás nélkül is elismerik, és automatikusan végrehajtják a többi tagállamban. A rendelet Dánia kivételével valamennyi tagállamra alkalmazandó. Mikor kell egy követelést nem vitatottnak tekinteni? Egy követelést akkor kell nem vitatottnak tekinteni, ha annak fennállását az adós a bírósági eljárás során vagy közokiratban kifejezett elismeréssel elfogadta; vagy a bírósági eljárás során a követeléssel szemben nem emelt kifogást. Továbbá, egy követelést akkor kell nem vitatottnak tekinteni, miután a bírósági eljárás során korábban a követeléssel szemben kifogást emelt, nem jelent meg a bírósági tárgyaláson. Ezen esetek bármelyikében kibocsátható az európai végrehajtható okirat, amelynek végrehajtási eljárására annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol a határozat végrehajtását kérik. Magyarországon például az európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerint illetékes bíróság állít ki végrehajtási lapot.
2838/29004 Katalógusszám DS-04-14-759-HU-N 978-92-79-47982-3 10. 2838/78589 DS-04-14-759-HU-C PDF ISSN Nyomtatott változat Order X A5: Oldalak: Tömeg: Méret Igény szerinti nyomtatás A PDF-változat ingyen letölthető. Az igény szerinti nyomtatással készült példány nyomtatási és szállítási költségeit az ingyenes kiadványok esetében is meg kell fizetni. Ezek a költségek meghaladhatják az eredeti kiadvány vételárát. > Az igény szerinti nyomtatással készült példány kinézete és minősége eltérhet az eredeti nyomtatott változatétól.
2021. július 22. | 21:30 A brüsszeli bürokraták visszaélnek a hatalmukkal – mondta Orbán Viktor abban a videójában, amelyben bejelentette, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez. Habár elcsépelt közhely, hogy permanens választási kampányban élünk, de talán most annyi megállapítható, hogy ha hivatalosan nem is, de gyakorlatilag megkezdődött a 2022-es választási kampány. Ennek bemelegítéseként kaptunk egy jóféle nemzeti konzultációt mérges fej emodzsikkal meg brüsszelezéssel megtámogatva, hogy aztán megtudjuk (a közelmúlt eseményein végignézve nem hatott meglepetésként), a kormányzati kommunikáció mivel fogja tematizálni a választásig hátralévő időszakot. Csakhogy erről a népszavazási kezdeményezésről nem elég a közelmúlt eseményein végignézve szót ejteni, mert megkerülhetetlen, hogy az elmúlt néhány nap tükrében értékeljük a miniszterelnök nagy bejelentését. Ami teljesen nyilvánvalóan egy elterelő hadműveletnek a központi eleme. A kormány szemszögéből nézve persze érthető ez a szándék, hiszen ott van köztük az a néhány ember, aki pontosan tudja, sőt ebben az országban ők tudják a legpontosabban, hogy milyen súlyú világbotrányba kerültek a Pegasus-ügy kapcsán.